富江

A Tomie (1998) egy fiatal nő belső sebeit és elfojtott emlékeit állítja a középpontba: hipnózis alatt ismételgeti a "Tomie" nevet, miközben képtelen felidézni, honnan származik ez a szó. A terápia során előtörő rövid, zavart képek és érzelmek fokozatosan nyitnak ablakot egy múltbeli traumára, amelyet a szereplő akarva-akaratlanul próbál elnyomni.

Ezalatt egy nyomozó egy sor brutális gyilkosság ügyében kutakodik, és a nyomok nyomán ő is ugyanarra a névre bukkan. A rendőrségi vizsgálat és a terápiás folyamat párhuzamosan halad, és egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a két szál nem független egymástól.

A film a pszichológiai horror és a természetfeletti elemek keverékét használja: a valóság és az emlékek határai elmosódnak, a megszállottság és a félelem lassan átveszi az irányítást. A lassú feszültségépítés, a nyomasztó képi világ és a kiszámíthatatlan fordulatok egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a néző bármit kétségbe vonjon, amit lát vagy hall.

Végül a múlt emlékei és a nyomozás szálai összefonódnak, és kiderül, hogy Tomie több mint egy név: jelenléte megzavarja az embereket, és szinte ragályos módon szítja a vágyat, félelmet és erőszakot. A film feszült, nyugtalanító hangulattal vezeti végig a történetet, miközben lassan bontja ki a rejtély igazságát.