Brice de Nice

Brice egy önjelölt szörfös álmodozó, aki a francia Riviérán tölti napjait, miközben a tökéletes hullámra vár. A parton tobzódó buli, csillogó tengerparti élet és végtelen várakozás adja mindennapjainak ritmusát: Brice a nappalt és az éjszakát is a pillanat megélésének szenteli, miközben valóra váltatlan vágyai körül forog minden. A film bemutatja, hogyan fonódik össze az idealizált szörfös kép a valósággal, és hogyan születik meg a komikum az emberi vágyak és a körülmények összeütközéséből.

A történet könnyed, sokszor abszurd humorral dolgozik: Brice túlzó magabiztossága, furcsa rítusai és állandó hatásvadászása folyamatos bonyodalmakat okoz, amelyekből groteszk, de olykor megható pillanatok születnek. A mellékszereplők – a helyi karakterek, bulizók és riválisok – különféle tükröket tartanak elé, és mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Brice őrült ötletei még szórakoztatóbbnak és tragikomikusabbnak tűnjenek. A film ritmusa gyors, a poénok gyakran fizikai játékra és hirtelen fordulatokra épülnek.

Miközben a humor dominál, a film nem nélkülözi a melankolikus felhangokat sem: Brice belső bizonytalansága és az a vágy, hogy megtalálja helyét és értelmét, emberivé teszi a bohózatot. A tenger, a napfény és a kék végtelen mindvégig hangsúlyos elemként van jelen, szimbolizálva a szabadságot és a soha el nem érhető ideált. A látványos tengerparti környezet, a lendületes tempó és a karakteres főhős együttese emlékezetessé teszi a filmet a könnyed francia komédiák kedvelőinek.

Összességében a film egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató: egy könnyed, mégis rétegzett történet arról, mit jelent követni egy álmot, még akkor is, ha az állandóan kicsúszik az ember kezei közül. A rendezés és a főszereplő energikus játéka miatt a mozi könnyen megnevetteti a nézőt, ugyanakkor meghagyja a lehetőséget a belső reflexióra is — legyen szó a hűsítő hullám utáni vágyakozásról vagy a felnövés apró, fájdalmas pillanatairól.