Az utolsó vacsora

A 1995-ös The Last Supper egy fekete komédia, amely egy idealista, ám frusztrált liberális értelmiségiből álló társaság történetét meséli el. A tagok egyre kétségbeesettebben reagálnak a politikai életben tapasztalt szélsőségekre, és végül arra az elhatározásra jutnak, hogy vendégül látott jobboldali véleményformálókat politikai nézeteik miatt meggyilkolnak.

A kezdeti, erkölcsi kísérletként bemutatott akció hamarosan kontrollálhatatlanná válik: a vacsorák alatt kibontakozó viták egyre feszültebbé és sötétebbé válnak, a csoporton belüli viszonyok meggyengülnek, és a bűntudat, a paranoia valamint az önigazolás konfliktusa mindennapossá lesz. A film feszült párbeszédekre és karakterdrámára épít, miközben az erőszak következményeit nem idealizálja.

A The Last Supper éles kritikát fogalmaz meg a szélsőséges gondolkodás és a politikai intolerancia veszélyeiről, fekete humorral és ironikus fordulatokkal vizsgálva a jó és a rossz közti határ elmosódását. Provokatív, gyakran kényelmetlen jelenetekkel dolgozik, és arra ösztönzi a nézőt, hogy saját erkölcsi álláspontját is megkérdőjelezze.