A csendes szobalány

Ana frissen érkezik Kolumbiából, és a Costa Brava egyik fényűző villájában vállal háztartási alkalmazotti munkát, ahol egy gazdag, műkereskedő család tölti a nyarakat. Szerződés nélkül dolgozik, hosszú napokat, titoktartás és engedelmesség ígéretével – cserébe azt remélik neki, hogy a nyár végére tisztességes bánásmódot kap majd. A ragyogó enteriőrök és a műtárgyak hideg pompa mögött finom, de folyamatos hatalmi egyenlőtlenség húzódik meg.

A Calladita érzékenyen vizsgálja a csend és a kizsákmányolás határvonalát: a tengerparti napsütés, a hőség és a luxusképek ellenére a film a munkás lét apró, megtartásra kénytelen gesztusaira és a méltóság iránti vágyra fókuszál. A történet feszült, suttogó atmoszférájában minden titok, minden feltartóztatott szó súlyosbítja Ana helyzetét, miközben lassan körvonalazódik, mit jelent túlélni és megtartani önmagát egy világban, amely elvárja a csendet.