Scott Wilson

Ridley Scott, a Gladiátor és a Hannibal rendezője olyan hősnőről forgatott drámaian feszült, pergő akciófilmet, aki az elképesztő katonai szigor és a fizikai megterhelések ellenére is képes kitartani elhatározása mellett, hogy a férfiakkal egyanrangú katona váljon belőle. A katonai költségvetési bizottság elnöke arra kényszeríti a haditengerészet leendő parancsnokát, hogy a katonai szolgálatnál vezesse be a nők teljes egyenjogúságát. A kísérlethez a haditengerészet élgárdájának egyik gyakornokát, a SEALS-kommandó egyik tagját, Jordan O'Neil (Demi Moore) hadnagyot választja. Senki nem bízik a sikerben, mivel a kegyetlen kiképzés során a férfiak 60%-a kiesik a rostán. De O'Neil elszánta magát, mindenképp bizonyítani akar.

1941. december 7. A második világháború fordulópontja, a történelem egyik legvéresebb csatája: a japán légierő megtámadta Amerika csendes-óceáni flottáját. A támadás számtalan áldozattal járt, hatalmas pusztítást vitt végbe: sokáig tartott, míg az amerikai hadsereg kiheverte a csapást, és felkészült a visszavágásra. Ez a film e támadás és csata története, de egyben három fiatal története is. Akik, miközben a történelem a szörnyű, véres események közepébe sodorja őket, a saját életüket élnék - azt sem könnyű. Rafe és Danny a legjobb barátok: gyerekkoruk óta együtt szeretnének pilóták lenni. Mindketten katonák, mindketten Pearl Harborban állomásoznak. És mindketten ugyanazt a lányt szeretik. A japán gépek pedig elindultak Pearl Harbor felé.

A polgárháborúnak vége. Az egykori hős, Nathan Algren nem találja a helyét a békés, egyre praktikusabb országban. A vakmerőség, az önfeláldozás, a hűség - az ő katonaerényei - itt már értéktelenné váltak. Ebből az állapotból egy sok pénzzel kecsegtető ajánlat mozdítja ki. Algrennek Japánba kell utaznia, ahol a fiatal, Amerika-barát császár modern hadseregébe kiképzőtisztnek szerződteti. Az új haderőnek a régi hagyományokat tisztelő és követő szamurájokkal kell leszámolnia. Az első csapást maga Algren vezeti. Az elkapkodott előkészületek miatt hiába a modern fegyverzet, a szamurájok diadalmaskodnak, és Algren fogságba esik. A szamurájok parancsnoka azonban nem végez az idegennel, hanem megpróbálja megismerni. Az amerikai pedig lassan megtapasztalja, hogy a szamurájok értékrendje sokkal közelebb áll hozzá.

Hee-bong büfét vezet a Han folyó partján családi vállalkozásként. Idősebbik fia, Gang-Du soha fel nem növő, kissé lassú észjárású, negyvenes férfi. Lánya íjászbajnok, a nemzeti csapat tagja, kisebbik fia pedig munkanélküli naplopó. Mindnyájuk szeme fénye Hyun-Seo, Gang-Du kislánya, akit anyja réges-rég szerencsétlen apjával hagyott. Egy nap semmilyen ismert lényre nem hasonlító szörnyeteg emelkedik ki a Han folyó mélyéről, nyomában rettegés és halál jár. A kis Hyun-Seót is magával ragadja és az apa szeme láttára eltűnik vele a habokban. Hee-bong családja legdrágább kincsét veszítette el. Elhatározzák, hogy szembeszállnak a szörnnyel.

1892-ben egy századosi rangig jutott indián-gyűlölő katona kap egy utolsó feladatot nyugdíj előtt: egy Cheyenne indián főnököt és családját kell visszakísérnie otthonába, keresztül egy rendkívül veszélyes területen.

A lidércnyomásos jövőben tombol a bűnözés, bírók, rendőrök és ítéletvégrehajtók próbálják megvédeni az ártatlan polgárokat. Dredd bíró, a törvényesség elkötelezett híve mindent megtesz, hogy fenntartsa a rendet és a békét. Munkálkodása azonban nem arat osztatlan sikert, mindenre elszánt ellenfelei, akiknek az útjában áll, megpróbálják tőrbe csalni. Tervük sikerrel jár, és Dredd börtönbe kerül, ahonnan csak legközelebbi barátai és munkatársai segítségével szabadulhat ki, hogy tisztára mossa nevét és legyőzze ellenfeleit.

Stan Mintont a kisstílű szélhámost csalásért elítélik. Agyafúrt ügyvédje segítségével azonban sikerül időt nyernie, így van némi esélye túlélni a börtön kegyetlenségét. Stan úgy dönt, hogy kiképezteti magát. A titokzatos Mester segítségét kéri, faragjon belőle rettenetes harcművészt, hogy képes legyen állni a sarat, mire eljön az idő. A hónapok során Stan valóban kíméletlen harcossá válik, s mikor bevonul a börtönbe, rá kell jönnie, hogy a dutyi egyáltalán nem olyan, mint amilyennek elképzelte.

Nászútjának harmadik napján Eddie Cantrow úgy érzi, végre megtalálta az igaz szerelmet. Csak sajnos nem az újdonsült ara személyében. A sokévnyi agglegényélet és apjának és legjobb barátjának állandó zrikálása lassacskán megérleli Eddie-ben a felismerést, hogy bizonyára túl válogatós, amikor csajozásra kerül a sor. Így aztán amikor véletlenül megismerkedik egy csábos, Lila nevű szőkeséggel, és a viszony édes románccá fejlődik, Eddie nem teketóriázik sokat, megkéri a lány kezét. Ám amint az ifjú pár jobban megismeri egymást a kaliforniai partvidéken utazgatva, Eddie kezd rájönni, hogy szörnyű hibát követett el. Nem sokkal azután, hogy elérnek az egzotikus mexikói búvóhelyükre, Eddie beleszeret a talpraesett Mirandába, akinek fogalma sincs arról, hogy Eddie nászúton van. Eddie-nek tehát valahogy ki kell szabadulnia néhány napos házasságából anélkül, hogy elveszítené álmai asszonyát.

A megtörtént eseményeket feldolgozó film Aileen Wuornos, az Egyesült Államok első női sorozatgyilkosának történetét mutatja be. Wuornos kegyetlen gyermekkorának következményeként tizenhároméves korára prostituált lesz. Floridában "országúti prostiként" keresi a kenyerét, kuncsaftjai zömét kamionosok teszik ki. Egy bárban összeismerkedik Selbyvel, szerelmes lesz. Mivel állást nem talál, kénytelen tovább folytatni az ősi mesterséget. Amikor egyik vendégével elfajulnak a dolgok, önvédelemből lelövi a férfit, s ezzel gyilkosságok tragikus sorozata veszi kezdetét. Két éven belül hét férfit öl meg, elmondása szerint, mindannyiukat önvédelemből. Végül hat gyilkosságot ismer be, melyért a bíróság halálra ítéli.

Gyilkosság történik egy amerikai kisvárosban, Mississippi államban. Colbert építész az áldozat, Chicagóból. Ugyanezen éjszaka az állomáson elfogják Virgil Tibbst, a néger férfit, s bekísérik a rendőrőrsre. Bill Gillespie a helyi rendőrfőnök fogva akarja tartani egyszerűen azért, mert néger. Ám egy pillanat alatt kiderül, hogy Virgil Tibbs rendőr, s kíváló nyomozó Memphisből. Colbert egy gyárat akart felépíteni itt, ahol sok színes bőrű kapott volna állást. Talán ez lett a veszte. Nem tudni. Bill rendőrfőnök ki akarja utasítani a néger nyomozót, Colbert felesége azonban ragaszkodik, hogy a nyomozást Ő vezesse.

Az okos és jóképű Jay Gatsby alacsony sorból, nem egészen tisztességes úton küzdötte föl magát a hatalmasok közé. Mégsem boldog, mert szakított a régi, nagy szerelmével. Gatsby a vagyonát arra használja, hogy megbecsülést vívjon ki magának a felső tízezer tagjai között. Ezért vásárolt házat Long Islanden, ezért rendez minden adandó alkalommal egzotikus partikat. Az egyik ilyen összejövetelen találkozik Daisyvel. A nő nyomban megtetszik neki, elhatározza, hogy megszerzi magának. Sikerrel jár, csakhogy Daisy férjes asszony.

A helyi rendőrőrsön írnokként dolgozó, kétbalkezes Marvin (Rob Schneider) nyomozó szeretne lenni. Amikor egy éjjel véletlenül egyedül felügyeli a körzetet, kis híján az életével fizet. Megmentőjének, a bogaras Dr. Wildernek (Michael Caton) szerencséjére sikerül feltörnie a genetikai kódját, és kis házi laboratóriumában különféle állatok szerveit ültetve megmenti Marvint. Amikor az állati rendőr visszatér az őrsre, újonnan dagadó izmait és kiváló szaglását egy új energiaitalnak tulajdonítja. Noha külsőleg Marvin régi csetlő-botló önmaga, soha nem tudni, belül melyik vadállat lesz éppen úrrá rajta.

A louisianai apáca, Helen Prejean levelet kap egy halálra ítélt bűnözőtől. Matthew Poncelet hat esztendeje ül a siralomházban, két tinédzser megerőszakolása és meggyilkolása miatt szabták ki a legszigorúbb ítéletet. A fiatalember arra kéri, hogy legyen a lelki tanácsadója. A nővér elhatározza, hogy segít a magát ártatlannak valló férfinak. Mindent elkövet, hogy megmentse a kárhozatra ítélt lelkét, és kieszközölje számára a kegyelmet. Az idő azonban vészesen fogy, közeledik a kivégzés napja. A film Helen Prejean igaz történetén alapul.

Az ötvenes években az emberiség még félelemmel vegyes ámulattal figyelte az ismeretlen, titokzatos és veszélyes világűrt. Miután a szovjetek 1957-ben fellőtték az első Szputnyikot, Amerikában nekikezdtek egy olyan űrhajó elkészítésének, mellyel embert küldhetnek a világűrbe. A legjobb pilótákból 1959-re válogatták össze azt a hétfős csapatot, melynek tagjai közül kerül ki az első amerikai űrhajós. "Az Igazak"-nak hívták őket, akiket egységes csapattá, igaz barátokká kovácsolt a hatalmas feladat. A szovjetek azonban újból megelőzik őket, első emberként Gagarin jár a világűrben.

Forró napsütés, patkók dobogása, hullámzó homoktenger... Billy, a Kölyök (Emilio Estevez) éppen erre a csodás tájra készül, de persze nem jószántából. Most éppen a kormány emberei elől menekül. Az üldözők élén egykori jó barátja, Pat (William Petersen) áll, aki elől meglehetősen nehéz elbújni. Billy azonban a legjobb embereket választja maga mellé: Jose Chavez y Chavezt (Lou Diamond Phillips), Doc Scurlockot (Kiefer Sutherland), Dave Rudabaughot (Christian Slater), Tom O`Folliardot (Balthazar Getty) és Hendry Frenchet (Alan Ruck). A banda tagjai tűzön-vízen át kitartanak egymás mellett, de elég-e a barátság ahhoz, hogy elérjék Új-Mexikót?

Az egyre rejtélyesebb halálesetek felkeltik Kinderman (George C. Scott) felügyelő figyelmét. Ő végzett nyomozást a korábbi, washingtoni ördögűzéssel összefüggésbe hozható titokzatos halálesetekkel kapcsolatban is. Ezúttal azonban egy még kegyetlenebb gyilkos szedi áldozatait. Kinderman sosem hitt az ördögben, a gonosz szellemek létezésében, vagy a megszállottságban. Ezúttal sem a misztikum megragadása hajtja, egyszerűen csak kézre akarja keríteni a brutális gyilkost. A nyomok egy férfihoz vezetnek, aki időnként Damien Karras (Jason Miller) atya arcvonásait ölti magára, aki még a washingtoni ördögűzés során halt meg.

Két bűnöző, Parker (Ryan Phillippe) és Longbaugh (Benicio Del Toro) régóta társak és abban reménykednek, hogy ezúttal simán és erőszak nélkül nagy pénzhez juthatnak. Elrabolnak egy lányt, Robint (Juliette Lewis), akiről kiderül, hogy kilenc hónapos terhes béranya: egy gengszter számára hordja ki a gyerekét. Az események váratlan fordulatot vesznek és az egész ügy sokkal bonyolultabbá válik, mint amit a páros eddig elkövetett. Ráadásul Parker beleszeret a furcsa lányba. Társa sejti, hogy Parker szentimentális érzései veszélyeztetik tervüket. Ahogy a váltságdíj átadásának ideje közeledik, nemcsak jól felfegyverzett ellenfeleikkel, de egymással is meg kell küzdeniük. Robin meg egyre több helyet foglal.

Brooks még kéziratban olvasta Capote dokumentumregényét, és két, a nagyközönség számára ismeretlen színésszel, eredeti helyszíneken azonnal megkezdte a film forgatását: "Ugyanabban a házban, amelyikben a Clutter-család élt, ugyanabban a kansasi vegyeskereskedésben, amelyben a gyilkosok a kötelet vásárolták. És azt akartuk, hogy ugyanazok a benzinkutak, motelek és utcák kerüljenek a néző elé, melyekben a két gyilkos megfordult." (Capote). A gyilkosság, melynek dokumentumaiból a bestseller regény készült, 1959 novemberében történt. Holcombban, egy Kansas City melletti farmon két fiatal srác lemészárolt egy négytagú családot. A film koncepciója abban tér el a regényétől, hogy míg Capote nem törekszik a gyilkosok motivációinak megértésére, addig Brooks megpróbál magyarázatot találni a két fiú tettére.

Az Egyesült Államok hadserege előtt már minden őslakos indián törzs vezetője letette a fegyvert és elfogadta az ultimátumot: rezervátumba vonulnak. Csupán egy maroknyi apacs törzs áll ellen a végsőkig. A lázadó Geronimo mindössze három tucatnyi emberével vív egyenlőtlen háborút 5000 amerikai katonával szemben. A karizmatikus indián-vezető több mint egy éven keresztül képes volt ellenállni, míg végül 1886 szeptemberében kénytelen volt megadni magát a Csontváz kanyonban. Geronimo kíméletlen harcos volt, ellenfelei azonban a hadsereg vezetőitől kezdve az indián fejvadászokig kivétel nélkül tisztelték őt hihetetlen kitartása, nagyszerű stratégiai érzéke és bátorsága miatt.

Leslie Vernon arra készül, hogy Mike Myers, Jason Vorhees és Freddy Kruger nyomába lépjen. Egy kis dokumentumfilmes csapatnak megengedi, hogy nyomon kövesse minden lépését, az áldozatok kiválasztásától az utolsó véres mészárlásig. A filmesek így elsőkézből tapasztalhatják meg az új slasher-klasszikus születését...