Chuck Roberson

Ranse Stoddard és Tom Doniphon közeli barátságba kerülnek, amikor Stoddard a nyugati kisvárosba, Shinboe-ba érkezik seriffnek. A városkát egy Liberty Valance nevű ember és bandája rettegésben tartják. Amikor megtudják, hogy Stoddard nem hajlandó kenőpénzt elfogadni, elhatározzák, hogy elteszik láb alól. Stoddard és Doniphon pedig megfogadják: rendet tesznek Shinboe-ban...

A címszereplő, a volt trák fejedelem, majd római rabszolga Spartacus kényszerűségből felcsap gladiátornak, majd a megaláztatások ellen lázadó rabszolgafelkelés élére állva a kor legnagyobb haderejével, a római sereggel szemben is sokáig győzelmet győzelemre halmoz. A túlerővel szemben végül szükségszerűen elbukva, majd a kínok kínját, a kereszthalált is vállalva, holtában is legendává vált. A látványos történelmi tablókon, a lenyűgöző tömegjeleneteken, és egy megkapó szerelem kibontakozásán kívül bepillantást nyerhetünk Róma belső intrikáiba, a köztársaságiak és a diktátorpártiak küzdelmébe, a római sereg vezére, a dúsgazdag Crassus cselszövéseibe, miközben a háttérben az ügyesen taktikázó Julius Caesar várja, mikor jön el az ő ideje - s ezzel a császárságé is.

Rio Bravo, egy kis Texashoz közeli vadnyugati városka majdnem teljhatalmú ura a gazdag, befolyásos és gátlástalan Nathan Burdette. Amikor Nathan öccse, Joe gyilkosságot követ el, kiderül, hogy van legalább egy ember a városban, aki nem hiszi, hogy a Burdette család a törvény felett állhat: ez az ember nem más, mint Rio Bravo elszánt seriffje, John T. Chance, aki gondolkodás nélkül rács mögé dugja Joe-t. Chance seriff ugyanakkor eléggé tapasztalt ahhoz, hogy tudja: Nathan Burdette nem hagyja annyiban a dolgot és megpróbálja erőszakkal kiszabadítani öccsét, mielőtt halálra ítélhetnék. Számítva a városka és a börtön várható ostromára, Chance kicsi, de annál ütőképesebb csapatot toboroz magának, akik felkészülve várják Burdette embereit.

1868 - a texasi határvidék. Ethan Edwards testvéréhez érkezik látogatóba. A farmon megtudja, hogy a közelben komancsok bukkantak fel és úgy dönt, hogy a családnál lakó félvér cheerokee indiánnal felderíti a terepet. Amíg távol vannak, a komancsok megtámadják a farmot, és kegyetlenül lemészárolnak mindenkit. Csak Ethan kisebbik unokahúgát kímélik meg, őt azonban magukkal hurcolják. Ethan nem késlekedik: vállalva minden kockázatot és nehézséget, azonnal a gyilkosok nyomába ered és megfogadja, hogy addig nem nyugszik, amíg meg nem bosszulja családja kiirtását, és ki nem szabadítja az elrabolt lányt.

Ahogyan az a klasszikus westernekben történni szokott, ellenséges családok harcolnak egy darab földért. James McKay - a Baltimoreból érkezett idegen feleségül akarja venni egy marhabáró lányát. Mint keleti úriember nem szereti az erőszakot, hiába gúnyolja ezért menyasszonya és a munkavezető is. Végül erőszak nélkül sikerül megvennie a tanítónőtől a környék egyetlen marhaitatóját, amely miatt ősi háború folyik apósa és annak szomszédja között. Az öregek nem tudják elfogadni a kompromisszumos megoldást és emberrabláshoz, párbajhoz folyamodnak, amelyben mindketten meghalnak. McKay magatartásának hatására azonban az új nemzedék már békésen rendezi vitás ügyeit.

Nem sokkal az amerikai polgárháború befejezése előtt két áruló meggyilkolja MacNally tábornok legjobb barátját. Miközben a férfi az árulókat keresi, déliek fogságába kerül. Ezek arra használják McNally-t, hogy őt pajzsként használva csempésszék át seregeiket a frontvonal mögé. A tábornok azonban nem adja fel, megszökik a fogságból, és tovább kutatja azokat az árulókat, akik barátja haláláért is felelősek. Nyomozása eredményesnek bizonyul, ugyanis megtalálja a két férfit egy Rio Lobo nevű városban, ahol a két egykori áruló most a lakosságot terrorizálja. McNally nehéz feladat elé kerül: meg kell mentenie a várost a terror alól, ugyanakkor el is kell kapja a mindenre elszánt gengsztereket.

A legendás producer-rendező Howard Hawks két hasonlóan legendás sztár, John Wayne és Robert Mitchum főszereplésével készítette ezt a klasszikus western drámát. Mitchum hibátlanul alakítja az alkoholista, de bátor sheriffet, aki fáradhatatlanul küzd a Vadnyugat sötét oldalával, a könyörtelen marhabárókkal és az aljas üzletemberekkel. A Duke hasonlóan mesteri alakítást nyújt a sheriff fegyverforgatáshoz értő régi barátjának szerepében. A bunyós akciókban és humorban bővelkedő El Dorado nem okoz csalódást.

1836-ot írunk. Az amerikaiak és a mexikóiak között elkeresedett küzdelem folyik Texas birtoklásáért. Santa Ana tábornok vezetésével nagy létszámú mexikói hadsereg indul észak felé. Csak egyetlen kulcsfontosságú erőd állja útjukat, a ferences rendi misszióból átalakított Alamo. 186 texasi katona és önkéntes néz szembe egy ötezer fős hadsereggel. A maroknyi ellenálló tizenhárom napon keresztül hősiesen védte az erődöt az óriási túlerővel szemben, sikeresen visszaverve a támadásokat. Áldozatvállalásuknak köszönhetően az amerikai hadsereg felkészülhetett a végső összecsapásra, mellyel eldönthette Texas sorsát.

Anyjuk halála után szülővárosukban ismét találkozik a négy egymástól igencsak különböző Elder testvér. A legidősebb, John Elder rettegett revolverhős, aki békében szeretne élni, és gondoskodni akar fiatalabb testvérei neveltetéséről. Amikor az Elder fiúk apjuk meggyilkolásának következményeit kutatják, a gyilkos felhecceli ellenük a várost. Végül egyedül csak John marad abban a helyzetben, hogy ellenfelét drámai küzdelemben legyőzze.

A monumentális történelmi film a Prescott család nemzedékeinek sorsán keresztül regéli el a vadnyugat történetének főbb fordulópontjait. Zebulon Prescott és családja az 1830-as években indul nyugatnak a nemrég megnyitott Erie-csatornán egy jobb élet, dús termőföldek és határtalan lehetőségek reményében. A család idősebb leánygyermeke, Lilith egyáltalán nem vágyik a telepesek életének vadromantikájára, őt a finom ruhák és a fényűző lokálok vonzzák, így amint teheti, a zenés-táncos színpadon keresi boldogulását, ahol egy jóképű szerencsejátékosnak hamar megakad rajta a szeme. Lilith húga, Eve egy prémvadász felesége lesz, akivel farmot épít, és gazdálkodni kezdenek. Az ő egyik fiúk, Zeb viszi tovább a történet fonalát, aki az északi seregben harcol a polgárháborúban, majd a nagy nyugati vasútépítésnél igyekszik fenntartani a békét az indiánokkal, később pedig egy határvidéki városban a banditák elleni harcból is kiveszi a részét.

Észak-Karolina, az USA hadseregének különleges kiképzőközpontja. A Zöldsapkások, vagyis azok a tapasztalt, rendkívüli katonák, akiket speciálisan a vietnámi konfliktus megoldására képeztek ki, a sajtó nyilvánossága előtt beszélnek az elkövetkező akciójukról. A küldetés: egy tábor felállítása Dél-Vietnámban, és egy helyi vezető elfogása. Az újságírók közül sokan, akárcsak a lakosság nagy része, megkérdőjelezik az Egyesült Államok szerepvállalásának szükségességét a vietnámi konfliktusban.

Két mindenre elszánt rendőrbíró belovagol az indiánok földjére, hogy fehér foglyokat szabadítsanak ki. Guthrie McCabe-et, a cinikus texasi seriffet csak a pénz érdekli, mégis beadja derekát Jim Gary hadnagynak, mikor arra kéri, segítsen felkutatni az indiánok által évekkel ezelőtt elhurcolt foglyokat. Bár McCabe nem hiszi, hogy a fogságból kiszabadított emberek képesek lesznek ismét beilleszkedni a mindennapi életbe, mégis részt vesz a mentési akcióban. A páros diadalmas hazatérése azonban tragédiába torkollik.

Michael Donovan, Thomas Gilhooley és Dr. William Dedham mind második világháborús veteránok, akik megérdemelt nyugalmas éveiket töltik egy csendes-óceáni szigeten, amelynek lakóiért egykor az életüket kockáztatták. A doki még most is gyógyítja a helybelieket, és cimborái is segítenek, ha szükség van rájuk. Egy napon valóban alkalmuk lesz bizonyítani rátermettségüket, ugyanis a szigetre látogat a doki felnott lánya, Amelia, aki még soha nem találkozott apjával és aki most is csak azért jött Bostonból, hogy kipuhatolja: vajon alkalmas-e az öreg arra, hogy egy nemrég megörökölt családi hajózási vállalkozás többségi tulajdonosaként döntéseket hozzon.

Brent hadnagy űrhajójával kényszerleszállást hajt végre egy ismeretlen és kietlen bolygón. Legnagyobb megdöbbenésére egy titokzatos és gyönyörű lovas amazon jelenik meg a roncsnál. Még nagyobb lesz a megdöbbenése, amikor a lány nyakában felfedezi elveszett bajtársa, Taylor százados dögcéduláját. Kézzel-lábbal magyarázva ráveszi a nőt, hogy vezesse el barátjához.

Rio Bravo, egy kis Texashoz közeli vadnyugati városka majdnem teljhatalmú ura a gazdag, befolyásos és gátlástalan Nathan Burdette. Amikor Nathan öccse, Joe gyilkosságot követ el, kiderül, hogy van legalább egy ember a városban, aki nem hiszi, hogy a Burdette család a törvény felett állhat: ez az ember nem más, mint Rio Bravo elszánt seriffje, John T. Chance, aki gondolkodás nélkül rács mögé dugja Joe-t. Chance seriff ugyanakkor eléggé tapasztalt ahhoz, hogy tudja: Nathan Burdette nem hagyja annyiban a dolgot és megpróbálja erőszakkal kiszabadítani öccsét, mielőtt halálra ítélhetnék. Számítva a városka és a börtön várható ostromára, Chance kicsi, de annál ütőképesebb csapatot toboroz magának, akik felkészülve várják Burdette embereit.

1868 - a texasi határvidék. Ethan Edwards testvéréhez érkezik látogatóba. A farmon megtudja, hogy a közelben komancsok bukkantak fel és úgy dönt, hogy a családnál lakó félvér cheerokee indiánnal felderíti a terepet. Amíg távol vannak, a komancsok megtámadják a farmot, és kegyetlenül lemészárolnak mindenkit. Csak Ethan kisebbik unokahúgát kímélik meg, őt azonban magukkal hurcolják. Ethan nem késlekedik: vállalva minden kockázatot és nehézséget, azonnal a gyilkosok nyomába ered és megfogadja, hogy addig nem nyugszik, amíg meg nem bosszulja családja kiirtását, és ki nem szabadítja az elrabolt lányt.

Ahogyan az a klasszikus westernekben történni szokott, ellenséges családok harcolnak egy darab földért. James McKay - a Baltimoreból érkezett idegen feleségül akarja venni egy marhabáró lányát. Mint keleti úriember nem szereti az erőszakot, hiába gúnyolja ezért menyasszonya és a munkavezető is. Végül erőszak nélkül sikerül megvennie a tanítónőtől a környék egyetlen marhaitatóját, amely miatt ősi háború folyik apósa és annak szomszédja között. Az öregek nem tudják elfogadni a kompromisszumos megoldást és emberrabláshoz, párbajhoz folyamodnak, amelyben mindketten meghalnak. McKay magatartásának hatására azonban az új nemzedék már békésen rendezi vitás ügyeit.

Nem sokkal az amerikai polgárháború befejezése előtt két áruló meggyilkolja MacNally tábornok legjobb barátját. Miközben a férfi az árulókat keresi, déliek fogságába kerül. Ezek arra használják McNally-t, hogy őt pajzsként használva csempésszék át seregeiket a frontvonal mögé. A tábornok azonban nem adja fel, megszökik a fogságból, és tovább kutatja azokat az árulókat, akik barátja haláláért is felelősek. Nyomozása eredményesnek bizonyul, ugyanis megtalálja a két férfit egy Rio Lobo nevű városban, ahol a két egykori áruló most a lakosságot terrorizálja. McNally nehéz feladat elé kerül: meg kell mentenie a várost a terror alól, ugyanakkor el is kell kapja a mindenre elszánt gengsztereket.

Az amerikai western egyik klasszikus alkotójának csodálatos vadnyugati eposza a polgárháború befejezése után játszódik. Főszereplője Thomas Dunson, akinek hatalmas marhacsordája van Texasban. Mivel azonban az elszegényedett Délen nem tudja eladni az állatait, elhatározza, hogy nevelt fia, Matthew Garth segítségével Missouriba, a Vörös folyó vidékére tereli a csordát. Az út mind az emberek, mind az állatok számára rendkívüli erőfeszítésekkel jár. A két férfi állandó vitája pedig odaáig fajul, hogy Garth otthagyja nevelőapját...

Roslyn, miután elvált Renóban, vigaszt és szórakozást keres három különc társaságában, akik vadlovak befogására készülnek. Beleszeret az idősödő rodeo-lovasba, Gay-be. Ám a "nagy vadászat" véget vet a románcnak és Roslyn illúzióinak. Akikről azt hitte, szabadok, erősek, bátrak és merészek, azokról kiderül, hogy csak kallódó vagányok... Egyedül Perce, a csapat legifjabb tagja próbál szembeszállni Gay akaratával. Hogy kinyilvánítsa Roslyn iránt érzett csodálatát, szabadon engedi a fogva tartott lovakat...

A legendás producer-rendező Howard Hawks két hasonlóan legendás sztár, John Wayne és Robert Mitchum főszereplésével készítette ezt a klasszikus western drámát. Mitchum hibátlanul alakítja az alkoholista, de bátor sheriffet, aki fáradhatatlanul küzd a Vadnyugat sötét oldalával, a könyörtelen marhabárókkal és az aljas üzletemberekkel. A Duke hasonlóan mesteri alakítást nyújt a sheriff fegyverforgatáshoz értő régi barátjának szerepében. A bunyós akciókban és humorban bővelkedő El Dorado nem okoz csalódást.

Anyjuk halála után szülővárosukban ismét találkozik a négy egymástól igencsak különböző Elder testvér. A legidősebb, John Elder rettegett revolverhős, aki békében szeretne élni, és gondoskodni akar fiatalabb testvérei neveltetéséről. Amikor az Elder fiúk apjuk meggyilkolásának következményeit kutatják, a gyilkos felhecceli ellenük a várost. Végül egyedül csak John marad abban a helyzetben, hogy ellenfelét drámai küzdelemben legyőzze.

A monumentális történelmi film a Prescott család nemzedékeinek sorsán keresztül regéli el a vadnyugat történetének főbb fordulópontjait. Zebulon Prescott és családja az 1830-as években indul nyugatnak a nemrég megnyitott Erie-csatornán egy jobb élet, dús termőföldek és határtalan lehetőségek reményében. A család idősebb leánygyermeke, Lilith egyáltalán nem vágyik a telepesek életének vadromantikájára, őt a finom ruhák és a fényűző lokálok vonzzák, így amint teheti, a zenés-táncos színpadon keresi boldogulását, ahol egy jóképű szerencsejátékosnak hamar megakad rajta a szeme. Lilith húga, Eve egy prémvadász felesége lesz, akivel farmot épít, és gazdálkodni kezdenek. Az ő egyik fiúk, Zeb viszi tovább a történet fonalát, aki az északi seregben harcol a polgárháborúban, majd a nagy nyugati vasútépítésnél igyekszik fenntartani a békét az indiánokkal, később pedig egy határvidéki városban a banditák elleni harcból is kiveszi a részét.

Az öregedő, súlyosan beteg revolverhősnek már csak pár hete van hátra. A kisváros azonban, ahova azért húzódott vissza, hogy békében meghalhasson, felbolydul, akár egy méhkas. Riválisai sérelmeikért most akarnak revánsot venni, és a haldokló mesterlövésznek tisztessége védelmében ki kell állnia ellenük... A legendás westernhős, John Wayne utolsó filmje egyfajta tiszteletadás a letűnt vadnyugatnak.

Két mindenre elszánt rendőrbíró belovagol az indiánok földjére, hogy fehér foglyokat szabadítsanak ki. Guthrie McCabe-et, a cinikus texasi seriffet csak a pénz érdekli, mégis beadja derekát Jim Gary hadnagynak, mikor arra kéri, segítsen felkutatni az indiánok által évekkel ezelőtt elhurcolt foglyokat. Bár McCabe nem hiszi, hogy a fogságból kiszabadított emberek képesek lesznek ismét beilleszkedni a mindennapi életbe, mégis részt vesz a mentési akcióban. A páros diadalmas hazatérése azonban tragédiába torkollik.

A félvér indiánt, aki bankrablást követ el, a fekete seriff egészen Mexikóig üldözi. Itt belekeverednek az üldözött indiánok és egyéb elnyomottak egy brutális zsarnok katonáival vívott harcába. Egy jóvagású német tiszt vezetésével a katonaság tömeges kivégzésekkel próbálja megfélemlíteni a lázadókat. A bankrabló, aki beleszeret egy szép indián lányba, végül a felkelés élére áll.

Harry Washello éppen rátalált álmai nőére, és éppen egy lekésett randevúnak köszönhetően, véletlenül tudja meg, hogy közeleg a világvége: nukleáris rakéták vannak úton Szovjetunió felé, a válaszcsapás pedig várhatóan 70 perc múlva elpusztítja Amerikát. Meg kell találnia szerelmét, és elhagyniuk a várost, mielőtt túl késő.