Eric MacLennan

A galaxis szerte dúló háborúban a sors nem mindennapi hősöket hoz össze, hogy egy csaknem lehetetlen feladatra vállalkozva ellopják a Birodalom pusztító fegyverének, a Halálcsillagnak tervrajzait. A béke és a szabadság utolsó reménysugarába kapaszkodva válnak részeseivé a galaxist fenekestül felforgató elnyomás elleni küzdelemnek.

A megtörtént eseményeken alapuló film a II. világháború mélypontján kezdődik: napokkal azután, hogy Winston Churchill Nagy Britannia miniszterelnöke lesz, élete egyik legmeghatározóbb próbája előtt áll: elfogadja-e a náci Németországgal tárgyalt békeszerződést, vagy határozottan kiáll egy nemzet eszményei, szabadsága és függetlensége mellett. Miközben a megállíthatatlan náci seregek átmasíroznak Nyugat-Európán és egy közeli megszállás fenyeget, a felkészületlen lakosság, a szkeptikus király és az ellene szervezkedő pártja ellenére is Churchill-nek ki kell állnia a legsötétebb órán, lelkesítenie kell a nemzetet és megkísérli megváltoztatni a világtörténelem menetét.

1874-et írunk. A vibráló, gyönyörű Anna Kareninának megvan mindene, a férje magas rangú kormánytisztviselő, és Anna a szentpétervári úri társaság megbecsült tagja. Ám Anna egy nap bátyja, Oblonsky kérésére Moszkvába utazik, hogy segítsen megmenteni annak zátonyra futó házasságát. Moszkvában összetalálkozik Vronsky-val, a fess huszártiszttel, akivel azonnal heves vonzalmat éreznek egymás iránt, noha Vronsky épp Oblonsky sógornőjének, Kittynek csapja a szelet.

Stuart Mária francia királyné lesz, majd megözvegyül. Ekkor visszatér Skóciába, hogy visszakapja jogos trónját. Ám Skócia és Anglia I. Erzsébet uralma alá tartozik. Egyszerre bűvölik el és félemlítik meg egymást. Női uralkodók a férfiak világában, ezért dönteniük kell, házasság vagy függetlenség.

Voltak idők, amikor a meséket nem nagy, bölcs királyok, fehér lovon vágtató, daliás lovagok, ábrándozó királykisasszonyok és szőke hercegek terelgették vidáman az elmaradhatatlan happy end felé. Voltak idők, amikor a mesék valami sötétebbet, elemibbet, mélységesen emberibbet adták át, és figyelmeztető tanmesét mondtak gyarlóságokról és ostoba vágyakról. Ezekben az időkben élt többek közt az olasz Giambattista Basile, akinek halála után, az 1630-as években megjelent Pentameron című népmesei gyűjteménye többek közt a Grimm testvéreket is inspirálta. Matteo Garrone, a Gomorra rendezője most elővette ezt a többé-kevésbé a feledés homályába veszett művet, és néhány elemét átdolgozta egy kétórás mozifilmmé Tale of Tales (Il racconto dei racconti, 2015) címen – lehámozva közben a mesékről a főleg Hollywood és Disney által rávont cukormázat, és visszavezetve a műfajt a felnőttek birodalmába.