Waldemar Kalinowski

Valahol Coloradóban, egy kisvárosban a középiskolai történelemóra nyugalmát repülőgép-zúgás zavarja meg. Az ablakokhoz szaladó diákok azt látják, hogy ejtőernyős katonák százai ereszkednek alá. Amint földet érnek vadul tüzet nyitnak... Háború van. Az Amerika-elllenes erők szárazföldi inváziója megkezdődött. Mindenki tehetetlenül figyeli az eseményeket. Egy maroknyi fiatal azonban megpróbál ellenállni a hatalmas túlerőnek. A hegyekben gerilla csapatot szerveznek, hogy a megfelelő pillanatban lecsapjanak az agresszorra.

Ben, az egykor szebb napokat látott hollywoodi forgatókönyvíróból lecsúszott alkoholista válik. Egyik utolsó tiszta pillanatában eldönti, hogy felégetve maga körül mindent, búcsút mond addigi életének és Las Vegas-ban halálra issza magát. Azonban öngyilkossági kísérlete során rátalál egy prostituált személyében álmai asszonyára, akivel kölcsönösen szükségük van egymásra. Noha sorsuk és megváltó szerelmük túl későn talál egymásra, földi létük utolsó állomásán megtanulják, hogy a legfontosabb dolog az élet szeretete és a halál tisztelete.

Jesse Lujack szinte csak percről-percre él, abból, ami éppen adódik: kocsilopásból, tolvajlásból. Életét három dolog befolyásolja: az "Ezüst Szörfös" című képújságból vett eszmék, Jerry Lee Lewis dalai és Monica, a megejtően hamvas, ugyanakkor felzaklatóan izgalmas francia építészhallgató lány iránt érzett vágya. Amikor egy szerencsétlen pillanatban, egy talált fegyverrel lelő egy zsarut, már gyilkosságért üldözik. Felkeresi Monicát, akinek teljesen más képe van a jövőről, s elképzelhetetlen számára a Jesse melletti élet, a menekülés Mexikóba; ugyanakkor a szexuálisan izgalmas kalandor hatása alól nehezen szabadul. A film a neves francia filmrendező, Godard Kifulladásig című filmjének motívumain alapul.

Háború tör ki Wyomingban az újonnan betelepült kelet-európai emigránsok és az ott élő telepesek között az 1890-es években. Ez utóbbiak szövetséget hoznak létre, hogy megvédjék magukat és vagyonukat az éhező, koldusszegény bevándorlókkal szemben. Az elkeseredett emigránsok élére a befolyásos jogász, James Averill áll. A helyzetet rontja, hogy a férfi és a szövetség egyik fő embere, Champion ugyanabba a nőbe szerelmes. Averill megtudja, hogy Ellának, a helyi nyilvánosház tulajdonosnőjének a neve is szerepel a szövetség halállistáján.

Jeremy életének eddigi tizenhat évét a nagyszülei texasi házának alagsorában töltötte. A furcsa, magányos fiú albinónak született, ezért él a világtól elzárva. Rabságáról nem is szerez tudomást senki mindaddig, míg egy napon meg nem hal gondozója, és õ - életében elõször - közösségbe kerül. Az iskolában Donald Ripley, az egyik tanár és a pszichológus Jessie Caldwell felfedezi, hogy az új diák különös képességek birtokosa. A beilleszkedési problémák hatására lassan kirobbanni készül az addig ellenõrizhetõnek tartott energia, aminek Jeremy születésétõl fogva birtokosa.

Ben, az egykor szebb napokat látott hollywoodi forgatókönyvíróból lecsúszott alkoholista válik. Egyik utolsó tiszta pillanatában eldönti, hogy felégetve maga körül mindent, búcsút mond addigi életének és Las Vegas-ban halálra issza magát. Azonban öngyilkossági kísérlete során rátalál egy prostituált személyében álmai asszonyára, akivel kölcsönösen szükségük van egymásra. Noha sorsuk és megváltó szerelmük túl későn talál egymásra, földi létük utolsó állomásán megtanulják, hogy a legfontosabb dolog az élet szeretete és a halál tisztelete.

Andrew atya (Gabriel Byrne) a Vatikán egyik szaktekintélye, a megmagyarázhatatlan csodákkal foglalkozik. Brazíliába küldik, ahol egy kisváros templomában könnyezni látták a szentek szobrait. Közben Amerikában furcsa dolgok történnek egy egészen nyugodt, mindennapos lánnyal. Frankie (Patricia Arquette) először orvosokhoz és pszichológusokhoz fordul magyarázatért. Testén kiütköznek Krisztus szenvedésének jegyei, a stigmák. Az egyház Andrew atyát értesíti. A lánnyal való találkozáskor a pap megérzi a fenyegető, ellentétes erőket. Nyomozása során kétezer éves imaszöveg kerül elő, amely mintha korunk emberét figyelmeztetné valami közelgő tragédiára.

Egy ír katona távol otthonától az angol hadsereggel harcol, ám otthagyja a háborút, és hazatér a családjához , de azzal nem számol, hogy az éhínség még nagyobb pusztítást visz végbe otthonában és népében, mint maga a háború.

Az egykor három elválaszthatatlan barátnő egy véletlen során ugyanabban az autóban találja magát, útban Los Angeles felé. Lucy, a jó kislány utolsó esélye ez az út, ahol elkényeztetett és meggyötört sorsú barátnői segítségével megszabadulhat szülei akaratától, és valóra válthatja régi álmát. Útközben azonban a barátságukat számos veszélyes kaland és kiadós veszekedés teszi próbára. Az izgalommal, szerelemmel - és persze sok énekkel - teli utazás végén pedig megérkeznek álmaik helyszínére: egy reflektorokkal megvilágított színpadra, ahol felcsendülhet végre a Dal.

1882, Új-Mexikó. Virgil Cole és Everett Hitch a törvény embere. A két kemény férfit Appaloosa városka vezetősége felbéreli rendőrbírónak és helyettesének. A városatyák Randall Braggtől, az újonnan jött farmertől rettegnek, aki megölte a korábbi rendőrbírót és az embereit. Közben a városba érkezik a csinos Allison, aki megdobogtatja Cole szívét. Cole és Hitch elfogja Bragget, akit a bíróság kötél általi halálra ítél. Amikor Bragget a vonathoz kísérik, két fegyveres elrabolja Allisont, így kényszerítve ki a gyilkos elengedését. Bragg a sivatagba menekül az embereivel és Allisonnal. Cole és Hitch a nyomukba ered.

Bad Blake, a hajdan népszerű countryénekes önpusztító életet él. A lecsúszott férfi állandóan piál és dohányzik, az orvosa szerint nem sok ideje van hátra, ha így folytatja. A magánélete is széthullott, több felesége is elhagyta, a felnőtt fiát pedig gyerekkora óta nem látta. Fellépésre is már csak a barátja kocsmájában van lehetősége. Itt találkozik az újságírónővel, Jeannel, aki interjút szeretne vele készíteni. Kapcsolatuk hamarosan túlnő az interjún, a nagy korkülönbség ellenére szerelem szövődik közöttük. A nő Blake-hez költözik a kisfiával. Vajon Blake-nek sikerül egyenesbe hoznia félresiklott életét? (port.hu)

Dominic az egyik vezéralakja a Los Angeles utcáin rendszeresen lezajló illegális autóversenyeknek. Ezeken a felturbózott járgányokkal felvonuló helyi vagány csávók bebizonyíthatják a csajoknak, hogy igenis van vér a pucájukban. Szuper kocsik száguldoznak az utakon, és ezt persze a helyi rendfenntartók nem nézik jó szemmel. Ebbe a világba csöppen bele az ifjú Brian. Igazi zöldfülűként nem rest versenyre hívni Dominicot. Senki sem sejti, hogy valójában álruhás zsaru, aki egy kamionokat fosztogató csapatot szeretne lekapcsolni. Valami azt súgja neki, Dominic és barátai körében kell keresnie az elkövetőket.