Max Balchowsky

Amikor Jim Douglas, a jobb napokat látott autóversenyző belép Peter Thorndyke import autókat árusító üzletébe, Herbie, a kis Volkswagen azonnal gazdára talál. No nem mintha Jim meg akarná venni, vagy egyáltalán érdeklődne iránta. Az önfejű bogárhátú teljesen egyedül dönti el, hogy Jim lesz az új tulajdonosa. Így aztán, amikor a férfi távozik, a kis autó hazáig követi. Másnap Jim arra ébred, hogy egy "lopott" kocsi áll a háza előtt, amit, hogy jóvátegye a "rablást", rövid úton megvetetnek vele. Az újdonsült tulajdonos eleinte egyáltalán nem lelkesedik szerzeményéért. Végül visszaviszi a kocsit az üzletbe, ahol Carole Bennett, Thorndyke csinos beosztottja beleegyezik, hogy együtt menjenek próbaútra a kisautóval. Ekkor Herbie végre megmutatja, mit tud: ha akarja, nincs olyan járgány, amely a nyomába érne...

Frank Bullitt megbízást kap egy nagyratörő politikustól, Chalmerstől, hogy őrizzen egy besúgót, akit egy maffia elleni perben akarnak kihallgatni. Bullitt és társai egy lerobbant szállodai szobában felváltva őrzik a tanút. Az éjszaka két ismeretlen fegyveres tör be a szobába, és a tanút életveszélyesen megsebesítik. Chalmerset semmi más nem érdekli, mint hogy a tanú életben maradjon a tárgyalásig, amelytől nagy politikai sikert remél. Bullitt-tot ezzel szemben az érdekli, ki árulta el a rejtekhelyet a bérgyilkosoknak.

Az "Ehető hínár" - társaság elnöke, felesége és rettentő anyósa egy kocsiban; egy fogorvos és felesége a másikban; egy bútorszállító a kamionjában, s egy forgatókönyvíró-pár a negyedikben. E társaság egy balesetnél találkozik, így a véletlen hozza úgy, hogy jelen vannak Mosolygós Grogan utolsó szavainál... A börtönviselt Grogan 15 évvel ezelőtt elásott 350 ezer dollárt egy kaliforniai parkban. Grogan részleteket árul el a rejtekhelyről, melyet innentől fogva nemcsak a fent említett tucatnyi jelentkező, hanem még néhány kereskedő, playboy és taxis és a rendőrségen dolgozó Culpeper is keres... Ezek a különben normális emberek, most mint a bolondok száguldoznak Kalifornián át, hogy megtalálják szerencséjüket.

A San Francisco-i rendőrség két tagját, a bűnözőkkel szembeni durva bánásmódjáról elhíresült Piszkos Harry Callahant és új partnerét egy időre felfüggesztik, és eltiltják őket a gyilkossági ügyek nyomozásától. Ám azokra a bűnözőkre, akiknek sikerül büntetés nélkül megúszni tetteiket, ismeretlen gyilkosok sújtanak le. Carmine Riccát hiába vádolták meg gyilkossággal, bizonyítékok hiányában a bíróság felmenti. De Ricca nem sokáig élvezheti a szabadságot, egy motorosrendőr leállítja az autóját és végez vele. Callahan főnöke parancsai ellenére váratlanul megjelenik a bűntény helyszínén és nyomozásba kezd. Ricca halálával furcsa gyilkosságsorozat veszi kezdetét, az áldozatok pedig egytől egyig az alvilág közismert figurái.

1969, Texas állam. Lou Jean meglátogatja a férjét a börtönben. Az asszony ráveszi Clovist a szökésre, hogy segítsen visszaszerezni a kisfiukat, akit a gyámhatóság nevelőszülőknél helyezett el. Alig kelnek útra, máris összetűzésbe keverednek a hatósággal: az őket igazoltatni akaró járőrt az autójával együtt elrabolják. Kezdetét veszi az üldözés Texas állam végtelen autópályáin, amelybe egyre több járőrkocsi kapcsolódik be. A média is felfigyel a hajtóvadászatra, Lou Jean és Clovis népszerű hősökké válnak. Sorsukat azonban nem kerülhetik el. Megtörtént eset alapján.

A jóképű Lucky Jackson (Elvis Presley) vérbeli autóversenyző és azért jön Las Vegasba, hogy induljon a nagydíjért. Csakhogy autójába új motort kell szereznie, máskülönben aligha állhat ki legnagyobb pálya- és versenytársa, az olasz gróf, Elmo Mancini ellen. Egy kaszinóban vállal pincérkedést, hogy némi pénzt szerezzen a versenyzéshez, ám úgy tűnik sokkal nagyobb energiát fektet abba, hogy elnyerje a gyönyörű úszóoktatónő, Rusty Martin (Ann-Margret) szívét.

Hildy Johnson a harmincas évek Chicagójában az egyik legjobb újságíró-riporter. Megelégelvén főnöke rigolyáit s az egész újságírást, úgy dönt, hogy megházasodik. Walter Burns, a lap főnöke azonban tudja, mit veszíthet. Minden követ megmozgat, hazudik, tagad, fenyeget és könyörög, csak hogy a házasságot megakadályozza, s Hildyt maradásra bírja. Kiváltképp abban a forró helyzetben, amikor egy ártatlan elitélt akasztására készül egész Chicago.