Stephen Mailer

A gengsztereposz a háború utáni Amerika szervezett bűnözését mutatja be Frank Sheeran, egy második világháborús veterán, és a XX. század leghírhedtebb alakjainak dolgozó simlis és bérgyilkos szemén át. Az évtizedeket átölelő történet az amerikai történelem egyik legnagyobb megoldatlan rejtélyének, a legendás szakszervezeti vezető, Jimmi Hoffa eltűnésének krónikája, monumentális utazás a szervezett bűnözés rejtélyeinek, belső viszályainak és a nagypolitikához fűződő kapcsolatainak rejtett bugyrain át.

1971 júniusában hatalmas botrány rázza meg az Amerikai Egyesült Államokat: a The New York Times részleteket közöl egy szigorúan titkos jelentésből, amelyből nyilvánvalóvá válik, hogy az USA kormánya félrevezette a közvéleményt a vietnámi háborúval kapcsolatban. Miután a kormány leállíttatja az anyagok közzétételét és bíróság elé idézi a napilapot, az iratokat kiszivárogtató katonai elemző, Daniel Ellsberg a The Washington Posthoz fordul. A női laptulajdonosként még kuriózumnak számító, és az elismertségéért küzdő Katherine Graham úgy dönt, hogy vállalja a kockázatot, és kiáll a sajtószabadság mellett. A bátor asszony és az elhivatott főszerkesztő, Ben Bradlee egészen a Legfelsőbb Bíróságig elmennek, hogy a háború értelmetlenségét leleplező „Pentagon-iratok” nyilvánosságra kerülhessenek…

1942-ben leáldozik a baseballnak: a csapatok tagjait katonának vitték. Csak a nők segíthetnek a szomorú helyzeten! A hajdani, szeszkazánná lett baseballsztárt fogadják fel a női csapat edzőjéül, de annak nemigen fűlik a foga a kutyakomédiához...

Két táborra szakadnak a baltimore-i fiatalok az ötvenes évek elején, a rock and roll korszak hajnalán. Az egyik oldalon állnak a fekete bőrdzsekis, kemény fiúk és a lófarkas lányok, akik fittyet hánynak a törvényre. A társaság vezéralakja Wade, a leghidegebb és legkeményebb fickó a középiskolában, akinek a "sírásáért" valósággal megőrülnek a lányok. A másik oldalon az előkelő, jól fésült fiúk és a tupírozott hajú lányok sorakoznak. Az utóbbiak közé tartozik Allison, a gazdag és csinos lány, akit a szenvedély és a zene sodor Wade bandájába. Wade beleszeret a lányba.

Becca és Howie Corbett boldog házasságban élnek, míg egy nap tragikus autóbaleset következtében elvesztik egyszülött fiúkat, Danny-t. Becca nem is megy vissza dolgozni, hanem az idillinek már közel sem nevezhető otthon melegében próbálja túltenni magát a történteken, azonban látszólag semmi sem mulasztja el azt a végtelen fájdalmat, amit érez. Végül a fiatal képregényrajzolóban, Jasonben lel egyfajta barátra, akivel meg tudja osztani problémáit. Épp abban a tinédzser fiúban, aki elgázolta Danny-t. Míg Beccának ez szép lassan segít elfeledtetni a gyászt, Howie egyre jobban a múltba temetkezik, és kívülálló embereknél keresi a megváltást. Corbették mindketten sodródnak az árral, és meglepő, olykor pedig veszélyes döntéseket hoznak, hogy ráleljenek egy boldogabb életre.

A nyolcvanas évek elején egész Amerika lázban égett, amikor a dúsgazdag és népszerű társasági hölgy, Sunny von Bülow minden előjel nélkül váratlanul kómába esett. Baleset történt vagy bűneset? A személyzet vallomása az előkelő, ám szegény arisztokrata családból származó férjre, Claus von Bülow-ra tereli a gyanút. A vádlottak padjára kerülő férfi általános meglepetésre a Harvard egyetem neves jogi professzorát, Alan Dershowitzot kéri fel a védelmére, aki még nagyobb meglepetésre el is vállalja azt.

Che Guevara neve negyven évvel halála után is élénken él a köztudatban, talán összes kortársánál pontosabban személyesíti meg a hatvanas évek forradalmi hangulatát. Világméretű márkanév lett, arcképe ott figyel minden sarkon: fiatal, jóképű és idealista, az elnyomottak bajnoka - egyfajta ikon, sokak álmainak, reményeinek megtestesítője. Életrajzi filmje két részből épül fel, egymásra vetítve Che pályafutásának két szakaszát: az első rész az 1955 és 1962 közötti eseményeket eleveníti fel, a küzdelmet Batista diktatúrája ellen, aprólékos részletességgel bemutatva azt a kimerítő gerillaháborút, amit Castro és Che Guevara a kubai vidéken folytatott, mielőtt dicsőségesen bevonultak Havannába.

A 'Tegnap éjjel' egy érzelmileg erőteljes romantikus film a bizalomról, a vágyról, a megcsalásról, a modern szerelemről és házasságról. A film a hűség "szürkezónáiról" is szól: az egy óvatlan pillanatban meghozott döntéseknek lehetnek visszavonhatatlan következményei. Az alkotás főszereplője egy fiatal, elbűvölő és jómódú New York-i pár, akik ugyanazon éjjel esnek kísértésbe. Tökéletesnek tűnő kapcsolatuk meghatározó próba előtt áll, és olyan döntéseket kell meghozniuk, melyekre egyikük sem számított, amikor csupán egy éjjelre különválnak.

A film az amerikai polgárháborúba - Észak és Dél harcába - enged betekintést két férfi, Jack és Jake szemén keresztül, akik szoros barátságban állnak gyermekkoruk óta. A háború messzire sodorja őket szülővárosuktól, egy erdőben kell elbarikádozniuk magukat. Itt talál rájuk egy környékbéli fiatal hölgy, aki segítségükre lesz az élelemszerzésben. Mindkét férfi beleszeret, de az a film végéig kérdéses marad, hogy végül melyikük nyeri el a hölgy kegyeit.