David McMahon

A H.G. Wells klasszikus sci-fi-regényéből készült film az ötvenes évek táján "divatos" marslakó-mánia egyik első terméke. Amerika lakóit állandó inváziós félelmek gyötörték (aminek reális alapja is volt: az USA és a Szovjetunio közt dúló hidegháború), erre a félelemre építve nagy mozisikereket lehetett elérni. A Világok háborúja monumentális erővel mutatja be, amint a Mars hadserege megszállja a földet.

Jim bajkeverő hírében áll, és kétes hírnevére nem is cáfol rá, amikor Los Angelesbe költözik. Már érkezése első napján összeütközésbe kerül a törvénnyel randalírozás és részegség miatt. Később szembekerül egy helyi bandával, ami tragédiák sorozatát indítja el... A kaliforniai gimnáziumba új fiú érkezik. Az iskolát uraló rocker banda vezére egyből beleköt, és késpárbajra, majd katasztrófával végződő autóversenyre hívja ki. A felnőttek és társai erőszakos világával szemben Jim csupán a bandavezér volt barátnőjében, Judyban és egy dúsgazdag árva gyerekben, Platóban talál némi támaszt. Ezt a maga korában iskolát teremtő melodrámát az "ok nélküli lázadó" prototípusát megtestesítő James Dean játéka teszi felejthetetlenné.

Bruno és Guy egy vonaton ismerkednek össze. Annak ellenére, hogy a barátságuk újkeletű, Bruno meglepő ötlettel rukkol elő: felajánlja, hogy megöli Guy feleségét, aki nem akar elválni a férjétől, hogy az ne tudja elvenni új szerelmét, viszont cserébe Guy ölje meg Bruno apját, mert az öreg erőszakosságával Bruno útjában van.

Robert Franklin Stroudot gyilkosság miatt tizenkét év börtönre ítélték 1909-ben. Később megölt egy fegyőrt, mert az nem engedte, hogy az anyja meglátogassa. Emiatt halálra ítélik, de végül az elnök életfogytiglani büntetésre változtatja az ítéletet. Stroud az Alcatrazba, a börtönszigetre kerül, az erőszakos parancsnok, Harvey Shoemaker keze alá. Napjait magányosan tölti, mígnem egyszer egy beteg verebet nem talál. Megengedik neki, hogy ápolja, ezáltal új célt nyer az élete. Tanulmányozni kezdi a madarakat, és a téma szakértője lesz. Thomas E. Gaddis könyvéből, valós történet alapján.

"Idegen civilizáció képviselője landol különleges űrjárművével az Északi-sark hómezőjén, nem messze egy amerikai kutatóbázistól. A lény, a dolog, a valami nagyszerűen alkalmazkodik a földi klímához, életben maradásához azonban egészen speciális erőforrásokra van szüksége, ami nem kis riadalmat okoz az állomás lakóinak."

A sármos ügyész és felesége, a gyönyörű ügyvédnő idillikus házaséletét egy botrányos gyilkossági kísérlet ügye zavarja meg. A tárgyalóteremben, ugyanis mint védő és ügyész egymás ellenfelei lesznek. A nők egyenjogúságáért harcoló nagyszájú ügyvédnő szerepében Katharine Hepburn látható, férjét pedig Spencer Tracey alakítja. A legendás színész pár talán soha másik filmben nem játszott még ennyire összeillően, egymáshoz ennyire méltó ellenfelekként, mint ebben a George Cukor nemek-harca vígjátékban.

Bo, a heves vérű cowboy egy éjszakai mulatóban találkozik a rendkívül erotikus énekesnővel, Cherie-vel, s rögtön elhatározza, hogy menyasszonyául eljegyzi. Cherie viszont titokban reménykedik, hogy sikerül karriert csinálnia. Bo azonban nem tágít: olyan hévvel és végül már meggyőzően udvarol, hogy végül leveszi a lányt a lábáról.