Bud Wolfe

A H.G. Wells klasszikus sci-fi-regényéből készült film az ötvenes évek táján "divatos" marslakó-mánia egyik első terméke. Amerika lakóit állandó inváziós félelmek gyötörték (aminek reális alapja is volt: az USA és a Szovjetunio közt dúló hidegháború), erre a félelemre építve nagy mozisikereket lehetett elérni. A Világok háborúja monumentális erővel mutatja be, amint a Mars hadserege megszállja a földet.

A fehér telepesek könyörtelen előrenyomulásával szemben az észak-amerikai indiánok földjén végül már csak az apacsok tanúsítanak heves ellenállást törzsfőnökük, Cochise vezetésével. Jefford, a postakocsis szeretné megakadályozni a fehérek brutális tervét, hogy nagyszabású katonai akcióval kiirtsák az arizónai apacs törzseket, s ezért mindent elkövet, hogy összebékítse az ellenséges táborokat. Egy hónapig él az indiánok között, és feleségül veszi a törzsfőnök lányát. Fehér telepesek azonban meghiúsítják tervét: az egyik véres rajtaütés során életét veszti Jefford felesége. Jefford bosszút forral, de Cochise megőrzi józanságát, és gondoskodik arról, hogy a béke fennmaradjon.

Egy oregoni farmot hét fivér vezet. A legidősebb egy napon felkerekedik és asszonyt hoz a házhoz. A fiatal feleség, Milly nagy fába vágja a fejszéjét: elhatározza, hogy jómodorra tanítja a faragatlan sógorait és makulátlan úriemberekké varázsolja a mosdatlan, ápolatlan testvéreket. A fiúk hamarosan szintén kedvet kapnak a nősüléshez, bár fogalmuk sincs, hogyan fogjanak hozzá. Hírül vették, hogy hat szépséges hölgy érkezett a városba, úgyhogy már alig várják a napot, hogy megismerkedhessenek velük. A legidősebb testvértől kérnek udvarlási tanácsot, aki nem éppen a legmegfelelőbb módszert javasolja: arra bíztatja öccseit, hogy a Szabin nőkhöz hasonlóan egyszerűen rabolják el a lányokat...

Gabey, az eltávozáson lévő tengerész először egy fényképen pillantja meg szíve hölgyét. Egy váratlan találkozás összehozza őket, de hamarosan újra szem elől vesztik egymást. Gabey mindenkit mozgósít - két barátját, Chipet és Ozzie-t, nőismerőseit, köztük egy Brunhilde nevű taxisofőrnőt -, hogy segítsenek megtalálni az imádott lányt. Mielőtt még véget érne az éjszaka, a csapat darabokra tör egy dinoszaurusz-csontvázat a Természettudományi Múzeumban, megjárja az Empire State Building kilátóját, Grant síremlékét, és jó néhány éjszakai lokált. Az őrült keresést hátráltatja, hogy hőseinket üldözőbe veszi a rendőrség...

A H.G. Wells klasszikus sci-fi-regényéből készült film az ötvenes évek táján "divatos" marslakó-mánia egyik első terméke. Amerika lakóit állandó inváziós félelmek gyötörték (aminek reális alapja is volt: az USA és a Szovjetunio közt dúló hidegháború), erre a félelemre építve nagy mozisikereket lehetett elérni. A Világok háborúja monumentális erővel mutatja be, amint a Mars hadserege megszállja a földet.

A fehér telepesek könyörtelen előrenyomulásával szemben az észak-amerikai indiánok földjén végül már csak az apacsok tanúsítanak heves ellenállást törzsfőnökük, Cochise vezetésével. Jefford, a postakocsis szeretné megakadályozni a fehérek brutális tervét, hogy nagyszabású katonai akcióval kiirtsák az arizónai apacs törzseket, s ezért mindent elkövet, hogy összebékítse az ellenséges táborokat. Egy hónapig él az indiánok között, és feleségül veszi a törzsfőnök lányát. Fehér telepesek azonban meghiúsítják tervét: az egyik véres rajtaütés során életét veszti Jefford felesége. Jefford bosszút forral, de Cochise megőrzi józanságát, és gondoskodik arról, hogy a béke fennmaradjon.

Phileas Fogg, az angol arisztokrácia díszpéldánya, fogadást köt kártyapartnereivel, hogy 80 nap alatt megkerüli a Földet. Még aznap éjszaka útnak indul inasával, a francia Jean Passepartout-val. A véletlenek különleges egybeesése folytán előző nap valaki kirabolta a Nemzeti Bankot, ezért a gyanú a sebtében távozó Phileas Foggra terelődik. A bank magándetektívet küld a nyomába, Fix személyében. A világkörüli út - ezernyi kalandjával - szárazföldön, vízen, a szerelem szárnyán - elkezdődik.