Colin Kenny

Roger Thornhill csak egy egyszerű reklámszakember. Így is van egészen addig, míg egy szép napon három ismeretlen elrabolja egy étteremből. A megbízó Philip Vandamm, aki egy percig sem titkolja, hogy ellenséges kém és titkos információkat szeretne kicsikarni belőle. Roger nem tudja, hogy ő csak az amerikai titkosszolgálat csalétke, akivel az ellenséges kémet szeretnék félrevezetni. Amikor a férfi tisztázni próbálja a dolgot, alig ússza meg ép bőrrel a sivatagban mélyrepülésben ellene indított támadást, amely mögött szintén Vandamm, az ellenséges ügynök áll. Csak a szép Eva siet a segítségére, bár eleinte ő is megpróbálja félrevezetni őt.

Az amerikai "forró" Dél: Alabama állam az 1930-as években. Dúl a fajgyűlölet, így amikor az egyik városkában megerőszakolnak egy fiatal fehér nőt, szinte mindenki szentül hiszi, hogy csakis egy fekete lehet a tettes. A helyi rendőrség hamar ki is pécéz egy megfelelő gyanúsítottat, a tagbaszakadt Tom Robinsont többen is látták a bűntény közelében. Ebben a környezetben a színes bőrű Robinson esélyei a felmentésre szinte a nullával egyenlők, nem vitás, hogy a bíróság gyorsított menetben ítéli majd halálra, ha csak a felbőszült tömeg már annak előtte meg nem lincseli. A város köztiszteletben álló, minden ízében tisztességes ügyvédje, Atticus Finch közmegdöbbenésre vállalja Robinson védelmét - tudván, hogy ez a döntés egész pályafutása végét jelentheti...

A szentföldi hadjáratból hazatérőben Oroszlánszívű Richardot Lipót, Ausztria királya elfogja. Angliában a testvére, János herceg kihasználja az alkalmat és bátyja helyébe lép. Sanyargatja a népet, ezért Robin of Locksley fellázad ellene. Elfogni ugyan nem tudják a vakmerő fiatalembert, de teljes vagyonelkobzásra ítélik. Ekkor Robin a sherwoodi erőbe költözik, maga köré gyűjti Richard király hívet. Megfogadják, hogy felveszik a harcot az elnyomás ellen. A szegény, elnyomott népért és az igazságért küzdő törvényen kívüli Robin Hood története minden időben megmozgatta az emberek képzeletét és érzelmeit. A 15. századtól kezdve balladák, színdarabok, regények és képregények hagyományozták nemzedékről nemzedékre a legendás hős és társai tetteit, akikről szinte a filmgyártás születése pillanatától filmek sokasága is készült. Máig az egyik leghíresebb közülük a magyar származású Kertész Mihály 1938-as hollywoodi kalandfilmje. Robin Hood szerepét Errol Flynn alakítja.

A negyvenes sztár, Margo kegyeibe beférkőző ambíciózus kezdő, Eve maróan szatírikus karriertörténete a film. A színház könyörtelen, gátlástalan világa a korabeli Amerika hidegháborús légkörét tükrözi. A különös szépségű és drámai erejű Bette Davis a bizonytalanságát agresszivitással kompenzáló, excentrikussága ellenére is melegszívű, idősödő sztár megformálásáért elnyerte a legjobb női alakítás díját Cannes-ban.

Raymond Shaw úgy tér vissza a koreai háborúból, mint a legmagasabb kitüntetéssel kidekorált háborús hős. Egy őrjárat során hihetetlen hőstetteket vitt véghez, s bajtársai tanúvallomásai alapján rászolgált az érdemrendre. Több volt szakasztársának azonban visszatérő rémálmai vannak, miszerint a járőr fogságba esett, s ott kegyetlen kísérleteket hajtottak végre rajtuk. Marco őrnagy, a volt szakaszparancsnok nyomozásba kezd, s az igazság a magas politika és a nemzetközi kémtevékenység pokoli bugyraiba vezeti el...

Wilfried Robarts, a jónevű ügyvéd védi a rokonszenves Leonard Vole-t, akit egy özvegyasszony megölésével vádolnak. Bár Volenak sem indítéka, sem alibije nincs Sir Wilfried hisz az ártatlanságában, még ha Mrs. Vole, ez a kemény, rideg asszony, nem sokat tesz is férje fölmentése érdekében. Sőt, inkább ő a vád tanúja, aki minden megszólalásával csak árt férjének. Minden látszat ellenére Sir Wilfried biztosra veszi, hogy Mrs. Vole valamit titkol.

A második világháború befejezése után megkezdődött a német háborús bűnösök felelősségre vonása. A megszállt Németországban, Nürnberg városában több per is zajlik. Ezek egyikében négy német bíró áll amerikai bíróság elé. Ezek az emberek teljes mértékben kiszolgálták a náci rendszert. Közülük egyedül Dr. Janning az, aki nem próbálja tagadni a bűnösségét. Mindezt azzal magyarázza, hogy honfitársaihoz hasonlóan ő sem figyelt fel a rémtettek előjeleire. Az ügyben Dan Haywood bíró ítélkezik. Az öreg bíró nehéz helyzetben van, a borzalmak ellenére tárgyilagosnak kell maradnia.

Lorelei és Dorothy táncosnők. Egy európai hajóúton Lorelei egy mililomoshoz szeretne feleségül menni. A vőlegény apja azonban gyanakvó, és egy detektívet bíz meg a lány múltjának kiderítésére. Ám Loreleinek játszva sikerül az ujja köré tekerni leendő apósát. Végül Dorothy és a detektív is megtalálja az utat az oltárhoz.

Az excentrikus nyelvészprofesszor, Higgins fogadást köt, hogy az egyszerű virágáruslányból, Eliza Doolittle-ből a "helyes" beszéd segítségével egy igazi dámát farag. Többszöri kisebb kudarc után végül teljes sikert arat, Elizát mint tökéletes úri hölgyet csodálja a környezete. Ez természetesen Eliza sajátos belső értékein is alapul, amelyeket csak Higgins nem vesz észre. Mikor igen - már késő.

1914. London. Egy öregedő, részeges bohóc, Calvero megmenti az azonos panzióban lakó táncosnő életét. A lány öngyilkosságot próbált elkövetni, mert betegsége miatt nem tud többé táncolni. De Calvero rájön, paralízisét lelkiismeret-furdalása váltotta ki, hiszen úgy érzi, nővére az ő karrierje miatt áldozta fel magát. A pálya szélére sodródott Calvero mindent elkövet, hogy a lányt ismét talpra állítsa.

1925-ben a rendőrség letartóztatja John Scopes biológiatanárt, aki a feljelentők szerint megsértette Tennessee állam törvényeit azzal, hogy az ember eredetének darwini tanát tanította a gyerekenek a vallásos déli kisvárosban. A bíróság előtt a vádat az egykori politikus és Biblia-tudós, William Jennings Brady képviseli. A tanár védelmét pedig a The Baltimore Sun által felbérelt Henry Drummond ügyvéd látja el, oldalán a lap munkatársával, E.K. Hornbeckkel. A tárgyalás a daytoni majomper néven híresül el.

J.J.Hunsecker a Globe pletykarovatának vezetője. Szereti dróton rángatni az embereket és szeret visszaélni a hatalmával. Semmi más nem érdekli, csak a siker és a saját karrierje. Susan, a húga szerelmes Steve Dallasba, egy fiatal jazzgitárosba. Hunsecker mindent elkövet, hogy a románcot tönkretegye. A piszkos tervben segítőtársa Sidney Falco, a sima modorú és gátlástalan riporter, aki abból él, hogy a "klienseit" kiteszi az újságba, nevezetesen Hunsecker pletykarovatába. Falco és Hunsecker a sajtót használják fel, hogy bemocskolják Dallast. Csak egy dolgot hagynak ki a számításból: nem igaz, hogy minden és mindenki megvásárolható. Chico Hamilton fekete zenéje festi alá a filmet

Henri Verdoux munkája sok utazással jár. Az üzleti vállalkozása: elcsábítani a gazdag vénkisasszonyokat, elnyerni a bizalmukat és a pénzüket, azután megölni a szerencsétleneket, mielőtt következő hódítására indulna. A családos ember ugyanis még a gyilkosságtól sem riad vissza, hogy támogassa szeretett, nyomorék feleségét és gyermekét. Verdoux alakja keveset őriz a halhatatlan csavargó-figurából, ám e kényes dandy sincs híján a komikus bájnak. A legmulatságosabb jelenetekben az érdes hangú Annabellát (Martha Raye) próbálja eltenni láb alól - mindhiába.

Jones amerikai újságírót lapja 1939 elején Európába küldi, hogy beszámoljon az esetleges világháború lehetőségéről. A véletlen úgy hozza, hogy Londonban találkozik egy idős politikussal, aki fontos dolgokat tud. Egy megrendezett merénylet után az öregurat náci kémek elrabolják. Jones egy fiatal lány segítségével Hollandiába indul a professzor felkutatására, akinek az apja állítólag egy pacifista szervezet elnöke, valójában azonban náci vezető egyéniség. Egy tengeri repülőszerencsétlenség után az apa öngyilkos lesz, de Jones megmenekül, majd később Londonban újra találkozik a lánnyal...

Tony Hunter, a jobb napokat látott filmsztár minden vágya az, hogy visszatáncolhassa magát a csúcsra, ezért elhatározza, hogy a világot jelentő deszkákon kezdi újra karrierjét. Csakhogy a színész azonnal összetűzésbe kerül Jeffrey Cordovával, a híres rendezővel, aki mindent másképp dirigál, mint ahogy azt Tony elképzelte. Az indulatok akkor szabadulnak csak el igazán, amikor Cordova szerződteti Gabrielle Gerardot, a prímabalerinát, akit Tony ki nem állhat. Ahogy azonban a páros egyre jobban összeszokik, a gyűlöletet új érzések váltják fel...

A bandavezér Cody Jarrett nem éppen a legrátermettebb gengszterfőnök: képtelen elszakadni anyjától, egyszer túlzottan agresszív máskor pedig öngyilkossági hajlamokat mutat, ha pedig feldühítik, rohamot kap. Amikor egyik rosszul sikerült akciójuk után szemet szúr a rendőrségnek, inkább magára vállal egy másik ügyet hogy ezzel csak néhány év börtönre ítéljék. Emberei megpróbálják meggyilkoltatni bent, a megfigyelésével megbízott beépített rendőr azonban megmenti az életét, a dolgok pedig ezzel új fordulatot vesznek.

Új szerencsejátékos tűnik fel New Orleansben az 1930-as években. A Cincinnati Kölyökről azt mondják, ő a póker hercege. Az éles eszű, fiatal jövevény azonban ennél többre vágyik, király akar lenni. Minderre akkor nyílik lehetőség, amikor a városba érkezik a legendás pókerkirály, Lancey Howard, aki könnyedén maga alá gyűri a tehetős helyi szélhámost. Slade a Kölyök játszmáját akarja felhasználni arra, hogy törlesszen Howardnak, amiért megalázta. A piszkos tervben fontos szerep jut a Kölyök megszorult barátjának, Shooternek és a csinos feleségének is.

Stevenson regényének legjobb feldolgozása. S. Tracy elképesztően alakítja mind a kísérletező tudóst, mind az egyre kontrollálhatatlanabb variánst. A drogfüggőség kialakulásának tanmeséje.

Betsy immár harmadszor készül kimondani a boldogító igent, a vőlegény mindannyiszor ugyanaz a személy, Ned Brainard, a kémia professzora. Csakhogy neki általában sürgős feltalálnivalója van, ezért az esküvők sorra elmaradnak. Most Betsy újra összecsődíti a barátokat, rokonokat, és biztos ami biztos, megbízza Brainard házvezetőnőjét, hogy gondoskodjon a professzor jelenlétéről. Szegény professzor a nagy napon lázasan készül a szertartásra, ám pechjére, vagy szerencséjére éppen ekkor találja fel az örökmozgó anyagot.

Tommy, az amerikai turista, egy elvarázsolt skót faluba, Brigadoonba téved. 100 évente egyszer Brigadoon lakói felébrednek évszázados szendergésükből, de csak egy napra, hogy aztán ismét álomba merüljenek.

Három háborút megjárt jó barát tíz év után újra találkozik, és rádöbbennek, hogy egyikük kívánságait sem váltotta valóra az élet.