William Akey

A nyári táborban vakációzó Hallie és Annie megdöbbenve veszi tudomásul, hogy úgy hasonlítanak egymásra, mint egyik tojás a másikra. A két kislány némi ellenségeskedés után összebarátkozik, s hamarosan rájönnek, hogy testvérek, méghozzá ikrek, akiknek a szülei elváltak. Hamar megszületik a terv: helyet cserélnek és összehozzák szüleiket. A tervet azonban veszélyezteti a papa csinos és nagyravágyó barátnője.

Dr. Temple Grandin professzor az állattartást segítő eszközök kifejlesztésével szerezte hírnevét. Kevesen tudják, hogy Grandin az autizmus egyik formájában, Asperger-szindrómában szenved. Hároméves volt, amikor az autizmust diagnosztizálták nála. Az orvosok azt javasolták az anyjának, hogy adja intézetbe. Ám ő inkább nevelőt fogadott, aki fáradságos munkával elérte, hogy Temple beszélni és írni kezdjen. Miközben a középiskolában a diákok gúnyolódásának céltáblája lett, néhány tanára rájött, hogy a lányt érdeklik az állatok. Az egyetemen pszichológiát és zoológiát tanult, majd ledoktorált, és a nagyüzemi állattartás szakértője lett.

Az Örömapa második részében még nagyobb bonyodalmak várnak a család fejére, Mr. Banks-re. Pedig minden olyan szépen indul: George és felesége között teljes a boldogság, lányuk, Annie, és férje, Bryan, ugyancsak boldogan élnek, mindkettőjük dolgos, felelősségtudó felnőtté váltak. George fia is lassan felcseperedik, a házra felvett kölcsön utolsó részlete is közeledik már - igazán nincs tehát ok a panaszra. És egyszer csak bumm, - beüt a mennykő. Annie és Bryan váratlanul bejelentik, hogy gyerekük leszi. De mindez semmi ahhoz képest, hogy George felesége, Nina is előáll a hírrel: ő is állapotos. George egyszerűen képtelen felfogni, ami körülötte zajlik: nagyapának még túl fiatal, de apának már túl öreg.