A 1940-es évek rideg, só- és szélvert skót szigetén egy magányos zárda apácái a közelgő viharra készülnek, amikor egy csecsemőt hagynak az ajtójuknál. Ágnes nővér meg van győződve róla, hogy a kisbaba maga az Ördög, és meg akarja ölni – ez a hit vezérli tetteit, míg a közösség próbál megküzdeni a félelemmel és a bizonytalansággal.
Miután Ágnest bezárják, a vihar tombolása közepette egyre sötétebb és kegyetlenebb események láncolata indul meg. A zárda szűk folyosóin és hideg celláiban rejtélyes halálesetek, látomások és egyre növekvő bizalmatlanság mérgezi meg az apácák mindennapjait; a határvonal a fanatizmus, a bűntudat és az isteni büntetés között egyre homályosabbá válik.
Eleonóra nővérre hárul a feladat, hogy bűnbánatot gyakorolva próbálja meg túlélni és helyreállítani a rendet a Szent Ágoston zárdájában. A film lassan építkező pszichológiai horrorként a hit, a kétség és a megváltás kérdéseit feszegeti: morális dilemmák, belső küzdelmek és az emberi elme sötét zugai bontakoznak ki a tomboló vihar és a zárda bezárt világa alatt.